Magazin #Provence

A címben szereplő trió sokunk estéit leírja az elmúlt évből. Legyen szó gyönyörűen megfilmesített történetekről vagy a borkészítés rejtelmeit feltáró dokumentumfilmekről, a boros filmek egyértelműen közelebb hozzák a kedvenc palackjaink tartalmát és a mögöttük álló fáradságos munkát. Kötelezően nézendő Vannak azok a klasszikus kategóriába eső filmek, amelyekkel el kell kezdeni az ismerkedést, vagy ha már láttuk őket, egyszerűen nem lehet velük betelni. Az első ilyen a Bor, mámor, Provence (A Good Year). A Peter Mayle regénye nyomán készült film 16 éve uralja a boros filmek porondját, alighanem az első, amelyik a cím kapcsán eszünkbe jutott. Az életigenlő és provence-i hangulatot tökéletesen lefestő film izgalmas történetvezetéssel, Russel Crowe és Marion Cottilard főszereplésével és egy pohár rozéval egy felszabadult este tökéletes receptje.

Elegáns, fákkal szegélyezett körutak, csinos butikok, kiváló éttermek, tele aranybarnára sült vendégekkel. Nem véletlen, hogy ez a miliő - a Fölközi-tenger élénk kékje, amely körbe öleli az öblöket, a szigeteket és az arany tengerpartokat - sok művészt és idelátogatót megihlet. A francia Riviéra évtizedek óta tartósan elbűvölő célpont a nagyérdemű számára. Ugyan nekünk, magyaroknak a Balaton a Riviéra, azért érdemes néhány szót ejteni a magyar tenger francia nővéréről, a Côte d'Azurról is.

Nyáron Provence-ban és a Côte d’Azur partján a nappali hőmérséklet épp elég indokot szolgáltat a medence melletti lustálkodáshoz. Ez az évszak dúskál azonban a különféle, jobbnál jobb programokban is, hiszen a levendula a virágzik, a szüret hamarosan érkezik, a napraforgó mezők pedig sárgán pompáznak. Júniustól szeptemberig a legforgalmasabb fesztiválidőszak köszönt Provence-ra és a környező térségekre. A pihenés után - vagy néha helyett - érdemes nyakunkba venni a városokat, hiszen a nyár a fesztiválok ideje. Gondot csak a bőség zavara okozhat, mivel olyan világhírű események közül kell választani, mint a Jazz à Juan (1960 óta) és a Le Festival d'Avignon (1947 óta). Akárhova is utazunk, Provence összes nagyvárosában és számos kisvárosában legalább egy figyelemre méltó mulatságot rendeznek a melegebb hónapokban, következzen ezek közül egy maroknyi.

A provence-i hagyományok egész évben beragyogják a helyi lakosok életét, a városkák és a falvak saját, színes ünnepi események forgatagában élnek. A Camargue fesztiválok márciustól októberig töltik meg az utcákat, a hagyományos Arlésienne jelmez különleges alkalmakkor kerül elő, s a carreto ramado látványos kavalkádja komótosan halad át a falvakon. A térség bővelkedik a népszokásokban, sőt mi több, olyan gazdag kultúrát kínál, hogy Frédéric Mistral, az 1904-es irodalmi Nobel-díj nyertese egy egész múzeumot szentelt neki. A Museon Arlaten mondhatni Provence néprajzi múzeuma.

A levendula nyugtató, finom illata és mély lila színe évszázadok óta elvarázsolja az embereket. Alapos okkal, hiszen felhasználása igen sokrétű: egyaránt helyet kap dekorációk, receptek, valamint természetes gyógymódok között is. Ha pedig levendulára gondolunk, akkor nekünk magyaroknak Tihany, s utána egész biztosan Provence az, ami eszünkbe juthat.

Marseille-től 55 kilométerre keletre, a Földközi-tenger szele elől elszórtan megbújva nyolc bandoli településre bukkanhatunk. Lakóik komolyan veszik a roséjukat, nem csak termésük nagy részét szentelik ennek - a 2020-ban készített 55 ezer hektoliter bor 74%-a rosé volt -, de kiváltságos helyet is biztosítanak neki a vacsoraasztalnál.

A fenséges Provence számtalan oldalról bemutatásra került már és soha ki nem fogyható témaként még rengeteg szentimentális elbeszélést lehet róla készíteni. A lila levendulamezők, a szőlőültetvények és a napraforgó táblák a Földközi-tengerrel vagy egy-egy helységgel a háttérben kétségkívül varázslatos látvány nyújtanak, olyannyira, hogy szinte belebújnánk az álomképbe. Azonban érdemes néha ezek mögé tekinteni, s a praktikusabb ismerkedés felé venni az irányt. Jöjjön Provence eddig rejtett, ám számokban jól mérhető oldala.

Augusztus vége utolsó tiszteletét teszi a nyár előtt, ám egyúttal felkészít az őszi szezonba való átmenetre is. A nyár szerelmesei - amíg csak lehet - nem veszik tudomásul, hogy a nappalok egyre rövidebbek, az esték sötétek, a reggelek ropogósak, az éjszakákba nyúló mulatáshoz pedig jól jön egy kiskabát. De ahogy a fák lengedeznek a hűvös szélben, a kékszajkók dél felé veszik az irányt és a levelek megváltoztatják a színüket, úgy szépen lassan mindenki ráébred: az ősz úton van.

A jó bornak nem kell cégér! - tartja a mondás, hiszen a finom bort mérő kocsmához akkor is oda találnak, ha nincs kinn a cégére. Ez bizonyára a jóhelyek fortélya. De mégis mi vonzza a vásárlót egy üzletben a bor felé? Noha a modern kereskedelem világában elengedhetetlen a cégér, még talán ennél is csalogatóbb az első pillantás, azaz a boron szereplő címke és maga a palack formája. Míg ezutóbbinak már egy teljes cikket szenteltünk korábban, a legfontosabb információkat feltüntető kis matricának is érdemes külön figyelmet szentelni.

Ha bárki mélyen beleássa magát a borkészítés módjába, akkor tudni fogja, hogy a borerjesztés a bortermelés elengedhetetlen része. Az is köztudott, hogy a folyamat néhány naptól néhány hétig tarthat, a lépések kissé eltérnek a vörös, fehér és rozé borok esetében, az erjedés az, ami a borban lévő alkoholt hozza létre. Azt azonban, hogy mi történik pontosan azokban a nagy, varázslatos erjesztőtartályokban, még homály fedheti, ahogy azt is, hogy a bor erjesztése sokkal többért felelős, mint pusztán az alkoholtermelés.

Hajlamosak vagyunk magunk is a többség által már betanult és büszkén emlegetett tévhitek hullámát meglovagolva, a saját ízlésünket is alárendelni a biztonságos és mindenki által elfogadott elveknek. Na de akkor mi lesz az, ami minket megkülönböztet? Az én meggyőződésem az, hogy minden hallott vélemény akkor válik igazsággá – viszont akkor már cáfolhatatlan igazsággá – ha én magam próbáltam és csak magamra hallgatva hagytam jóvá.

Ahogy arról már sokszor írtunk, a rosé nem korlátozódik a nyári hónapokra, sőt, igazából sose korlátozódott, csak a fogyasztása során elterjedt téveszmék hitették el velünk, hogy 25 fok feletti hőmérséklet és ragyogó napsütés kell hozzá. Küszöbön az öröm szezonja, a karácsony és a szilveszter ragyogó időszaka, amikor számtalan alkalom, társaság és ajándéklehetőség áll rendelkezésre egy jó üveg bor vásárlásához és kibontásához.