2021. július 14.
A biodinamikus bor olyan bor, amelyet organikusan termesztettek, és amely arra kötelezi a borászokat, hogy semmilyen vegyi terméket ne használjanak az eljárás során. Franciaországban a biológiai termesztés egyre növekszik annak ellenére, hogy a feltételek nem egyszerűek: a bornak 95%-ban biológiai úton termesztett szőlőből kell állnia ahhoz, hogy biológiai bornak lehessen minősíteni. Az Agence Bio, a biológiai termesztés fejlesztésével és támogatásával foglalkozó francia szövetség 5263 borászatot számlált, amelyek körülbelül 70.740 hektárt üzemeltetnek, ami a francia szőlőültetvények nagyjából 9% -át jelenti. De mi is valójában a biológiai, biodinamikus vagy természetes bor, vagy akár a fenntartható termesztésből származó bor?
A vizsgálódást érdemes a modern borászattal kapcsolatos aggályokkal kezdeni. A szőlőt többnyire steril szőlőültetvényeken termesztik, ahol különböző rovar- és gombaírtó szerek megszüntetik az élősködő növényi és rovarpopulációkat. Maga a szőlő olyan modern klón, amelyet bizonyos jellemzők, például a betegségekkel szembeni ellenálló képesség vagy a magas hozam alapján választanak, ezzel gyökeresen csökkentve és megváltoztatva a szőlő genetikai változatosságát, a bor jellegét. Előszeretettel alkalmaznak kereskedelmi műtrágyákat is, amelyek a szőlőt kémiai keverékkel táplálják a felszínen, majd leszivárognak a helyi talajvízbe is, óhatatlanul szennyezve azt.
A géppel szüretelt szőlő gyakran tartalmaz éretlen, korhadt vagy piszkos fürtöket, amelyek mind bekerülnek ugyan a pincészetbe - nagyobb mennyiségű logisztikát és szállítást okozva - ám az aprítás előtt remélhetőleg átválogatásra kerülnek. A szőlőmustot ezután szulfitálják a romlás megelőzése és a nem kívánt vad élesztők elpusztítása érdekében, majd kiválasztott élesztőtörzseket adnak hozzá a fermentációs folyamat megkezdéséhez. Ezeket az élesztőket úgy választják meg, hogy bizonyos ízeket vagy tulajdonságokat hozzanak létre a borban, egyfajta természetes „ízfokozóként” is tekinthetünk rájuk. Más fajtát kell használni, ha gyümölcsös és virágos bort szeretnénk előállítani, s más fajtát, ha trópusi gyümölcsök és fűszerek túlsúlyát szeretnénk elérni. A maximális szín és koncentráció létrehozásához különféle fermentereket adnak a borhoz vagy akár más mechanikai manipulációkat is alkalmaznak - szükség esetén cukrokat adnak hozzá az alkoholtermelés fokozásához. Az így kapott termék rendelkezik tehát az elérni kívánt aromás anyagokkal, sötét színű, rugalmas, intenzív szájízzel, buja gyümölcsökkel és általában nem sok ízt hagy maga után. Az ilyen stílusban készített borok ízpalettája nagyvonalakban ugyanaz, nem igazán számít, hogy hol készülnek, vagy milyen szőlőből.
Ezzel szemben, az organikus gazdálkodásban készült borok legszembetűnőbb tulajdonsága a borok ízletessége, finomabb és összetettebb aromája. Általában alacsonyabb alkoholtartalom jellemzi őket és könnyedebb testesség, de cserébe valódi és intenzíven érzékelhető gyümölcsjellemzőkkel rendelkeznek, az adott térség talajából és közvetlen környezetéből származó ízjegyekkel kiegészülve. A természetes borok savtartalma még szokatlanul meleg vagy száraz években is jobb, éppen ezért hajlamosak sokkal kellemesebben kiegészíteni azokat az ételeket, amelyek mellé felszolgálják őket - ami természetesen a hétköznapi borfogyasztás egyik leggyakrabban magára öltött szerepe.
A szőlőt olyan szőlőültetvényen termesztik, amelyet organikusan vagy biodinamikusan tenyésztenek. A biodinamikus gazdálkodási módszerek eredetileg Rudolf Steiner 1920-as években tartott előadássorozatából származnak. A biogazdálkodás alapjaitól kezdve a természetes borászat összes gyakorlatának betartásán át a biodinamika összeköti a szőlőt a föld és a légkör (bio)ritmusával. Speciálisan előkészített komposztok és állati termékek alkalmazásával aktívan elősegítik a talaj és a benne lévő élőlények létezését és „feladatuk” ellátását, de magába ölelheti akár a szőlőültetvények munkálatainak összehangolását a Hold ciklusokkal. A biodinamikus tanúsítvány megszerzéséhez szigorú tiltott, valamint megengedélyezett előírások egész sorát kell betartani, így például a szőlőbetegség, a kártevők elleni védekezés és a gyomirtás kizárólag olyan módszereken alapulhat, amelyek a megelőzésre helyezik a hangsúlyt a gazdaság életében, nem pedig az utólagos kiirtásukra. Néhány helyi eltérés esetén alapvetően a következő szabályokat betartó borászat az átállást követően három évvel minősíthető ökológiai terméknek: a kémiai herbicidek és peszticidek tiltottak; csak bizonyos természetes készítmények használhatók rothadás vagy penész ellen; az éves ellenőrzéseket egy tanúsító szervnek kell elvégeznie. Sok borász, aki ökológiai szőlőtermesztést folytat, inkább nem voszi végig a tanúsítási folyamatot, „csak” azért gazdálkodnak fenntarthatóan, mert jobb a bor és a környezet számára.
A biodinamikus borok tehát a szőlő és a terület tiszta és módosítatlan kifejeződését nyújtják számunkra az egészségesebb szőlőültetvényeken keresztül, amelyek ellenállnak a növényi betegségeknek és az időjárási szélsőségeknek - éppen ezért az is gyakori, hogy az európai biodinamikus szőlőültetvények sokkal kiegyensúlyozottabb borokat állítanak elő, mint a hagyományos mezőgazdasági szomszédaik. A nyilvánvaló környezetvédelmi előnyök mellett határozottan érezhető, hogy a biodinamikus borok olyan tisztaságot, egyensúlyt és összetettséget kínálnak a fogyasztónak, amely felülmúlja a "hétköznapi" borok jellemzőit.
A biodonamikus borászatok gazdálkodása során követett legfontosabb szempontjai:
Gyomirtó szereket nem használnak, és ahol lehetséges, a talajt felszántják, a sorok között gyakran takarónövényekkel ösztönzik a gyökérzet mély növekedését, levegőztetését, megfelelő tápanyag - és vízellátottságát.
A szőlőt kézzel szüretelik, ezért csakis érett, tiszta, egészséges gyümölcsöt hoznak a pincészetbe, és a termést metszéssel (a növényenként a rügyek számának korlátozásával) és az alacsonyabb hozamú öreg szőlők megtartásával szabályozzák. Ily módon pazarlásra, rohadó gyümölcsök kidobására egyáltalán nem, vagy csupán alig kerül sor.
Az erjedés csak a szőlőskertben és a pincében természetesen jelenlévő őshonos élesztőkkel történik, lehetővé téve a szőlő valódi ízének és a talaj ásványi tulajdonságainak kifejeződését. Természetesen a "beragadt" fermentációkhoz vagy magas rothadási évjáratokhoz szükség lehet élesztő hozzáadására, egyes évjáratokban előfordulhatnak olyan kiszámíthatatlan időjárásbeli tényezők, amelyekre előre felkészülni nem lehetett, s utólagos korrekciójukra szükség van.
Az eljárások során kén-dioxidot nem használnak, vagy a lehető legkisebb mennyisségre korlátozzák. Az SO2 nélküli borkészítés nehéz, a legtöbb biodinamikus borász véleménye szerint szükséges hozzá egészséges szőlőültetvényekben termesztett egészséges vad élesztő populáció, organikusan termesztett szőlő, valamint sok-sok évnyi tapasztalat és gondos munka a pincében. Míg az eredmények néhol egyenetlenek lehetnek, összességében az alacsony kéntartalmú borok gyönyörűen összetett, tiszta aromákat és kedves ízeket kínálnak, több területi jelleggel. Ennél többre pedig egyik fogyasztós sem vágyik - de kevesebbre sem!
https://www.winetourbooking.com/en/what-is-actually-a-biological-wine/
https://www.chambersstwines.com/Articles/1113/what-are-natural-organic-and-biodynamic-wines
https://www.vino-bio.com/en/
https://en.wikipedia.org/wiki/Biodynamic_wine