2020. augusztus 18.
A koronavírus hatásai rengeteg iparágra mértek döntő csapást. A turisták elmaradása, a vendéglátóhelyek, szállodák bezárása a borágazaton is gyorsan és erősen érződni látszik.
De mi lesz a borászokkal, ha megtelnek a borospincék?
Félelmük nem ok nélküli. Sokuk előtt rémlik 2006 válsága, amelyet csak „boros tavak” néven emlegetnek. Abban az évben túltermelési váláság alakult ki az agrártámogatási rendszer hibái miatt: túl sokan szálltak be a bortermelésbe, tekintet nélkül a fogyasztókra. Akkor az Európai Unió – vonakodva ugyan -, de részben beszállt a lepárlási költségekbe. 2012 óta bort lepárolni csak úgy, az Európai Unió kifejezett engedélye nélkül nem lehet. Amennyiben szükséges a feleslegek kivonása a piacról (például az ésszerű termelői árak fenntartása érdekében), úgy erre megszabott borlepárlási programok keretén belül van lehetőség.
A mostani helyzet Franciaországban, a borexport hazájában, különösen kiélezett. Az iparági szereplők egyből kifejezték aggodalmukat. Didier Guillaume francia mezőgazdasági miniszter szerint „a borosgazdák hamarosan belefulladnak a borba”, Pau Roca, az OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet) igazgatója pedig vészjósló számokat közölt: az éttermek és a szállodák kiesése 35%-kal csökkentette az eladásokat és 50%-kal a bevételeket, hiszen a drágább, jobb minőségű borokat elsősorban ott fogyasztották. Néhányan azt állítják, hogy Provence-ben nagyon jelentős a 2018-as évjárat készlete, a helyi gazdák azonban mindezt cáfolják. A régióban nagyjából 1,3 millió hektoliter bor áll rendelkezésre, egyetlen reményük, hogy a 2019-es készletek ellensúlyozni fogják az idei, egy hónappal ezelőtt befagyasztott termelés kiesését.
A lobbizás egyből megkezdődött. Janusz Wojciechowski agrárbiztos az Európai Parlament előtt tett jelentésével elérte, hogy a Covid19 világjárvány kapcsán ideiglenesen eltérjenek az európai parlamenti és tanácsi rendeletektől. Csakhogy mindez a kívánt eredményt mégsem hozta magával, a bizottság állásfoglalásban ugyan jóváhagyta ezen rendkívüli intézkedéseket, de támogatást nem rendelt hozzájuk. Olaj volt a tűzre, hogy a tejágazat számára, ahol hasonló túltermeléssel küszködnek, a bizottság elkülönített egy 30 millió eurós gyorssegélyt, amelyhez hasonlót a borászok esetén egyelőre nem helyezett kilátásba.
Pedig az érdekképviseletek két javaslattal is előálltak. A kívánt 350 millió eurós segélycsomag 10 millió hektoliter bor lepárlását tenné lehetővé, amelyből tiszta alkohol előállításával megkezdődhetne a kézfertőtlenítőgyártás. Ezek alapanyagából, az etanolból azonban úgy tűnik nincs hiány a kontinensen. Másik megoldás lehetne, ha Brüsszel finanszírozná az Európai Unión kívüli exportpiacot, ahol duplán elkél a segítség, mióta 2019 októberében az USA-ban 25%-os büntetővámot vezetett be Trump.
Az olasz és francia független borkereskedők szövetségei egy éve dolgoznak egy új európai struktúra létrehozásán, az ECOVIR-en. Célkitűzéseik között szerepel a kiskereskedők társadalmi szerepének megőrzése, megerősítése, valamint az európai intézményekkel történő együttműködés, a fogyasztók borkultúrájának fejlesztése érdekében. A világjárvány felgyorsította ezt a projektet, amelyhez azóta több ország is csatlakozott.
Asbóth Emma